A rajzolás alapvetően jobb agyféltekés tevékenység. A jobb agyféltekés rajzolás pedig olyan módszer, amiben a bal agyféltekés gondolkodást semlegesítjük, és olyan hagyományostól eltérő rajzgyakorlatokat végzünk, amik aktiválják a jobb agyfélteke működését.

Az alábbiakban néhány gondolatot olvasható a jobb agyféltekés rajzolás mikéntjéről, hogy mielőtt kipróbálásra kerül a módszert gyakortatban, a bal agyfélteke is információhoz jusson.

A jobb agyféltekés rajz története

Az első könyv a jobb agyféltekés rajzolásról 1979-ben jelent meg az USA-ban. A módszerét eredetileg Betty Edwards és Roger W. Sperry, kaliforniai professzorok fejlesztették ki. Betty Edwards, akkor még iskolai rajztanár, úgy gondolta, hogy a rajzolás, a festés képessége nem veleszületett képességen múlik, hanem azt mindenki képes elsajátítani. Vizsgálatokat végzett olyan diákokon, akiknek nehézség volt lerajzolni a látott tárgyakat. Azt tapasztalta, hogy ezek a diákok nem azt látják, nem úgy látják a rajzolandó tárgyakat, mint a rajzolni tudó társaik. Roger W. Sperry Nobel díjas pszichológus munkája az agyféltekék működéséről világított rá, hogy az emberi agy két alapvetően elétrő gondolkodásmódot használ. A bal agyfélteke a verbális, a logikus, az elemző, a racionális stb., míg a jobb agyfélteke a non-verbális, az észlelő, a vizuális, az intuitív, a kreatív, a holisztikus szemléletű. Így lehetséges az, hogy rajzolás közben nem tudunk beszélni, elveszítjük az időérzékünket, nem érezzük az éhséget. Egyszerűen az aki tud rajzolni, átvált egy hagyományostól eltérő gondolkodás illetve látásmódba. Ez a felismerés vezetett a jobb agyféltekés rajzolás módszerének a kidolgozásához.

A jobb agyféltekés rajz működési mechanizmusa

A rajztanfolyamon olyan környezetet teremtünk, olyan eszközöket használunk, olyan gyakorlatokat végzünk, ami működésre serkenti a jobb agyféltekét és összehangolja a két agyfélteke működését. Éppen ezért szükséges a négy egymást követő napon való teljes részvétel. A tanfolyamot nem lehet megszakítani, nem lehet otthon megtanulni, hiszen akkor rögtön visszakerülünk a bal agyféltekés környezetbe, gondolkodásmódba. Azonban a tanfolyamon elegendő olyan gyakorlatot és technikát sajátítunk el, hogy ezek után bármikor elő tudjuk hívni kreativitásunkat. A rajztanfolyamot 14 éves kortól ajánljuk, felső korhatár nincs.

A jobb agyféltekés rajz technikái

A hiedelmünkkel ellentétben a  rajzoláshoz nem kell kézügyesség. Ahhoz, hogy tudjunk jól rajzolni annyi kézügyesség kell, hogy tudjunk írottan írni. Betty Edwards szerint a művészi szintű rajzolához 7 készséget kell elsajátítani:

1. A szélek érzékelése

2. A terek észlelése

3. Az arányok, viszonyok észlelése

4. A fények és árnyékok észlelése

5. A teljesség (gestalt) észlelése

6. Az emlékezetből rajzolás készsége

7. A képzeletből való rajzolás készsége

A jobb agyféltekés rajztanfolyamon az első 5 alapkészség elsajátításával foglalkozunk. A négy napos tanfolyam alatt megtanulunk fényképről portrét rajzolni, de a technikák elsajátításával minden mást is képesek vagyunk lerajzolni.

A jobb agyféltekés rajz hatása, terápiás alkalmazása

Ezen technikák elsajátításával elsősorban rajzolni tanulunk, de rajzolás csupán eszköz, és nem végcél. A tanfolyam elsősorban látni tanít! Ha képesek vagyunk más nézőpontból szemlélni a világot, képesek vagyunk a megismerésre. Ha megismerjük, képesek vagyunk a dolgokat úgy elfogadni, ahogy vannak. Ha elfogadjuk, képesek vagyunk békében élni önmagunkkal és képesek vagyunk harmonikus kapcsolat kialakítására környezetünkkel.

Végső soron mind a Jobb agyféltekés rajzolásban, mind a Jógában csupán a módszerek és az eszközök különbözőek, céljuk azonban egy: A kötöttségekből való felszabadulás!

Ennek tükrében, hadd jellemezzem a "Jobb agyféltekés rajzolás" lényegét egy Jógakönyv részletével.
Kaczvinszky József: Kelet világossága; I. Kötet, Bevezetés a Yogába

"...Különböző nézőpontból szemlélve - másként látjuk ugyanazt a tárgyat. Valójában nincs is két egyforma nézőpont, mely térben és időben tökéletesen megegyezhetnék egymással.

Még a lefényképezett tárgy rögzített képét sem látjuk egyformán, mert az is mindenkor a saját karakterünk megvilágításában tűnik szemünk elé. A kép által felkeltett gondolat- és emlék-asszociációk befolyásolják a szemléletet. Ezért egy és ugyanazt a képet nemcsak, hogy két ember nem láthatja egészen egyformán, hanem saját magunk is időről-időre másként látjuk azt, az elménkben uralkodó asszociációk változásai szerint.

Valamely kép fiatal nőt ábrázol. Egy férfi tetszéssel és kíváncsisággal szemléli, egy nő bíráló szemmel; a festőt a vonalak és idomok harmóniája ragadja meg, a divattervezőnek az alak karcsúsága és öltözéke tűnik szemébe, a költő hangulatot talál a képben, a fényképész a beállítás és megvilágítás szépségét vagy hibáit veszi észre, a színházi ügynök üzleti lehetőségre gondol, és így tovább.

Egységes szemlélet az élők világában nincs és nem is lehet!...

Ahány ember, ahány karakter, világnézet, helyzet, felfogás, pillanatnyi hangulat és érdeklődés, ahány kor, társadalom, uralkodó erkölcs, hit és meggyőződés, és - nem utolsó sorban - ahány egyéniség jön számításba, legalább annyi nézőpont lehetséges, illetőleg annyi különböző nézőpontnak kell lennie. Tekintetbe véve azonban a külvilág tárgyainak szüntelenül változó, viszonylagos helyzetét és egymásra hatását is, a nézőpontok száma többszörösen végtelennek tekinthető.

A külső világról tehát nem alkothatunk egységes képet. A világ mindenkor olyan, amilyennek látjuk. Amit leírunk, lerajzolunk, vagy fényképbe rögzítünk belőle, azt is sajátos, egyéni nyelvünkön olvassuk, látjuk és érzékeljük, mindenkori nézőpontunknak megfelelően...."

A jobb agyféltekés rajz tanfolyamok időpontjait itt tekintheted meg!