TARTALOMJEGYZÉK

• A Jóga szellemisége:

• Jóga jelentése és célja
• Jóga története, filozófiája
• Jóga nyolc tagja
• A jóga technikái
• Jóga sokfélesége
• Jóga hatásai

• Tanárom és felhasznált irodalom

A Jóga szellemisége:

Általában ha a jóga beszédtéma lesz egy társaságban, az emberek nagy része azt gondolja, hogy a jóga különböző lehetetlen pozíciók felvételét jelenti. Azonban a jóga sokkal több annál, mint pusztán testgyakorlatok összessége.

Jóga jelentése és célja

A szanszkrit jóga szó egyesülést, mély és bensőséges kapcsolatot, egységet, igába fogást jelent. Ebben az értelemben akaratunknak az Isten akaratával való egyesítését jelenti. "A test, a tudat és a lélek valamennyi erejének Isten igájába hajtását jelenti. A jóga az értelem, az elme, az érzelmek és az akarat megfékezését jelenti, vagyis a lélek olyan egyensúlyi állapotát, ami lehetővé teszi, hogy az ember minden szempontból pártatlanul szemlélje az életet." - írja Mahadev Desai.

A jóga célja: Felülkerekedni a megszokott, egyéni tudatra jellemző elszigeteltség érzésén, az "én vagyok..." állapotán. A tudat a testünk bármelyik rétegével képes azonosítani magát. Azonban sem a testünk, sem az érzelmeink, sem a gondolataink nem vagyunk. De akkor, "ki vagyok én?" - egy színész, aki eljátssza Dorogi Andrea szerepét. Szamádhi arra a tudatállapotra utal, ahol megtapasztalható az Egység élménye azáltal, hogy átlátunk a tudat kivetítésein. Ez az az állapot, ahol választ kapunk a fenti kérdésre, és közvetlen kapcsolatba kerülünk a valóság áramával! A jóga megszabadít a felesleges zavaroktól és fájdalmaktól, célja az elme lecsendesítése és megtisztításának elősegítése.

Jóga története, filozófiája

A jóga, több mint 5000 évvel ezelőtt fejlődött ki, indiai eredetű bölcseleti és életviteli rendszer. A jóga legfontosabb irodalma a Védák (Szent könyvek), az Upanisádok (a Védák magyarázatai), a Bhagavad-gíta, a Jóga-szútrák és tantrák. A Jóga-tantrák részletes leírást tartalmaznak az energiatestről, a csakrákról és a nádikról) A jóga első mesterguruja Patandzsali, de tradicionálisan a hindu Síva istent (az újrateremtés és pusztítás istene, az AUM hangzóban, az "M" hangnak felel meg, a feloldódást jelképezi) tekintik az ezoterikus jóga tudás forrásának. A jóga filozófiájához néhány fogalom ismeretével tudunk közelebb jutni.

Karma és reinkarnáció:
A karma a cselekvés és a reakció folyamatát jelenti. A múltbeli tettek (előző életbeli) következményei, kihatással vannak jelen életünkre. "Ahogy vetsz, úgy aratsz." A kulcs a karmához az, ahogyan reagálunk az életre. A körülmények melyekkel életünkben találkozunk, múltbeli tettek, történések eredményei, melyek nem kerülhetők el, de ahogy reagálunk rájuk, meghatározza életünket és jövőbeli karmánkat. A jóga azáltal, hogy növeli a belső nyugalmat, segít hozzáértéssel válaszolni a karmikus életkörülményekre.

Szamszára és nirvana:
A születés, halál és újjászületés neve a szamszára, az élet kereke, az élet körforgása. A szamszárából való kiszabadulás a nirvana. A világ a szamszára, a tudatlanság, a félelem, a sóvárgás, a gyűlölet, ami szenvedést szül. A szenvedés oka a vágy! Nirvana = Megvilágosodás = Belelátok az Univerzum természetébe! Sokan képzeljük, hogy a szamszára valahol lent van, a nirvana meg valahol fent. A szamszára és a nirvana közti különbség nem abban van, hogy hol találhatók, hanem tudatosságbeli, tudatállapotbeli különbség van közöttük. Tudatában kell lennünk belső motivációnknak, ami kizárólag önismerettel érhető el. A jóga az önismeret egyik útja, kezdetben a testünket figyeljük meg, kialakítjuk a test-tudatunkat, majd megfigyeljük az érzéseinket, megértjük miért keletkeztek, megtanuljuk, hogyan tudjuk uralni őket, majd megtanuljuk lecsendesíteni az elménket.

Maja vagy más néven illúzió:
Maja az elménk képzeteket kialakító és fenntartó tendenciáira utal. A képzetek elmúlt eseményekből származnak. Pl.: korábbi emlékünk, amikor megharapott egy kutya. A félelem élménye elraktározódott az elménkben és összekapcsolódott a kutya képével. Így ha a jövőben bármilyen barátságos kutyával is találkozunk, elkezdünk félni. Amikor ezt tesszük, nem éljük át az aktuális élményeket, hanem a múlt eseményeit vetítjük ki a jelenre.

Móksa vagy más néven vágy, ragaszkodás:
A vágy és a ragaszkodás ereje abból származik, hogy önmagunkat különállóként érzékeljük. A különálló én illúziója az, ami vágyhoz, ragaszkodáshoz és szenvedéshez vezet. A jógában azáltal, hogy elménket megtisztítjuk, észrevesszük a belső hajtóerőnket, melyből vágyaink erednek. Amikor tudatunk felismeri az összefüggéseket, a vágy eredetét, intenzitása csökken és el tudjuk engedni.

Prakriti, dosák, gunák:
Az egészség megőrzésének alappillére a prakriti (testtípus, alkat) felismerése és követése. Az egyén számára mindig a saját prakritije a legmegfelelőbb. A prakriti a három dosa (vata, pitta, kapha) bizonyos arányú kombinációjaként jelenik meg. A guna jelentése formáló elv. Kifejezi a testalkat mellett a hajlamokat, öröklött érzelmi beállítódásokat, motivációkat. Személyiségvonásokat jelent. A három guna a következő: tamasz, radzsasz, szattva. Mind a dosák, mind a gunák tovább bonthatók az öt őselem (éter, levegő, tűz, víz, föld) energiájára. Tehát minden létező az öt őselem minőségével jellemezhető, legyen akár szó testalkatról, akár személyiségjegyekről.

Jóga nyolc tagja

Patandzsali Jóga-szútrájából a jóga nyolc tagjából az első kettő a jóga külső aspektusait tükrözi, a következő három, a jóga gyakorlati aspektusait írják le, az utolsó három, pedig a jóga gyakorlatok belső aspektusait mutatja be.

Jama: Erkölcsi alapelvek összessége, amely független hitvallástól, korszaktól, kultúrától. Pl.: őszinteség (nem szabad olyat erőltetni, ami nem megy, de azt sem szabad hagyni, hogy ne csináljunk meg valamit, amire képesek vagyunk), nyitottság (nem szabad irreális elvárásokat támasztani magunkkal szemben, megtanuljuk elfogadni korlátainkat) nemeslelkűség (nem szabad bírálni magunkat, mert az újabb forrása a szorongásnak).

Nijama: A gyakorlásban alkalmazható magatartási szabályokat foglalja magába. A jama alkalmazhatósága az élet bármely területére kiterjed. Tisztaság (a test, a gondolatok, a szavak, a táplálék tisztaságát jelenti), megelégedettség (az a képesség, hogy elégedettek legyünk azzal, ami ahogy van.) Lelkesedés vagy szenvedély ("fűtőanyag", ami által megvalósítjuk az elkötelezettségünket) Önmagunk képzése (az önmegismerésnek kell lenni a jóga céljának, módszerei mind tükrök, amik segítségével tudatára ébredhetünk határainknak és hatalmasságunknak egyaránt) Önfeladás vagy odaadás (el kell engednünk a különállóságunk - az "az én vagyok" érzését - amivel amúgy azonosítjuk és korlátozzuk magunkat)

Ászanák: A jóga testhelyzetek célja az egész test tudatosságának fejlesztése. Az elme felszabadításához fel kell oldani a rejtett feszültségmintákat, melyek a testben tükröződnek vissza. Ezért a jóga gyakorlását a fizikai szinten kell kezdeni.

Pránajáma: A prána egyaránt jelent lélegzetet, életet, vitalitást, energiát, de lelket is jelent. A pránajáma a jógában a légzőgyakorlatokat jelenti, mert a légzés növeli a szellemi és fizikai test vitalitást, harmonizálja az életenergiát, kiegyensúlyozza az érzelmeket.

Pratjáhára: A tudatosság azon foka, amikor az érzékek visszahúzódnak a külvilággal való kapcsolattól. A légzés szabályozásával az érzékek befelé fordíthatók ahelyett, hogy a vágyak külső tárgyai után rohannánk.

Dháraná: A meditáció első foka a koncentráció. E fokon minden figyelmünkkel egyetlen pontra vagy egyetlen feladatra összpontosítunk. Ahhoz, hogy ilyen elmélyedésre képesek legyünk az elmét meg kell állítani.

Dhjána: Maga a meditáció, amikor az összpontosítás szakadatlanul működik. Dhjánában az idő megszűnik.

Szamádhi: Felébredés, megvilágosodás. A meditáció tetőpontja, amikor a test és az érzékek annyira elnyugszanak, mintha csak aludna, miközben a szellemi képességei olyan világosak, mintha ébren lenne. Mérhetetlen béke állapota.

A jóga technikái

A Számhkija filozófia - a létesülés lánca -  levezeti, hogy a szellemi energiából, hogyan lett anyag, egészen az ember megjelenéséig. Ez a láncolat 25 lépcsőfokból áll, a 20-24 lépcsőfok az őt ősanyag megjelenését írja le. Ez az öt ősanyag az éter, levegő, tűz, víz és föld. A jóga technikái mind-mind megfeleltethetők egy-egy ősanyagnak.

Az éterhez tartozó jógatechnikák a figyelem irányítására és befelé fókuszálására szolgálnak. Technikái:

• Drusti (tekintet vagy fókuszált figyelem). A jógagyakorlatok végzése közben irányíthatjuk a figyelmünket, a kézre, lábujjakra, orra, harmadik szemre, távolba stb.
• Mudra: olyan kéz, test, ujjtartások, amelyek az energia irányítására szolgálnak.
• Mantra (szent kifejezések, hangok) pl.: OM vagy AUM, Om Mani Padme Hum
• Dzsapa (ismételgetések)
• Mandala (geometriai formák és rajzok) ezen ábrákra való koncentrálás.

A levegőhöz tartozó jógatechnikák az érzelmi testünket teszi kiegyensúlyozottá. Technikái:

• Légzőgyakorlatok, Pl: nagy jógalégzés, bhásztrika, kapalabháti stb.

A tűzhöz tartozó jógatechnikák a belső energia létrehozására szolgálnak. Technikái:

• Bandha (zár), Pl: torok-zár, gátizom-zár, rekeszizom-zár

A vízhez tartozó jógagyakorlatok a lágyság, a nyugalom létrehozására szolgálnak. Technikái:

• Napüdvözlet, Holdüdvözlet jóga gyakorlatsor, mely testhelyzetek sorozatából áll, amelyek felvételét a légzés köti össze. A légzés biztosítja, a víz elem folyamatosságát a testgyakorlatok felvétele közben.

A földhöz tartozó jóga technikák a stabilitás megtestesítői. Technikái:

• Ászanák (testgyakorlatok): álló gyakorlatok, csavarások, hátrahajlítások stb.

Jóga sokfélesége

Sokféle jóga-módszer létezik, és ezek mindegyike másra helyezi a hangsúlyt. Azonban céljuk mindenkor ugyanaz: Felülkerekedni a megszokott, egyéni tudatra jellemző elszigeteltség érzésén! A különbségek csak a hangsúlyokban vannak, és azért léteznek, hogy a jóga mindenféle temperamentumú ember számára elérhető legyen. Az alábbiakban néhány jóga út rövid jellemzése található:

Rádzsa jóga (Királyi jóga): A meditációs technikákra fókuszál. A meditatív állapot nem tapasztalható meg megfelelő testhelyzet, nyugodt, egyenletes légzés vagy befelé fordult tudatosság nélkül. A Hatha jóga a Rádzsa jógára való elengedhetetlen felkészítés.

Dzsnyána-jóga: A bölcsesség jógája. A racionális elme kutató, fürkésző szellemét használják. Egy kérdést addig vizsgálnak, míg az elme minden gondolkodó képességét kimerítik. Amikor az kimeríti magát, az elme nem tud több választ felajánlani, eléri az üresség állapotát. Ilyen például a "Ki vagyok én?" kérdése.

Bhakti jóga: Az érzelmek, vágy, szeretet, odaadás jógája, azonban ezen érzelmek tárgya nem ember, hanem valamely Istenség. Eszközei például az éneklés, a tánc, a mantrázás.

Karma jóga: A karma jóginak bármilyen feladata, vagy kötelessége van, azt önmagán túllépve, az Istenség szolgálatában teszi. Pl.: Teréz Anya.

Astanga jóga: A jóga atyjának Patandzsalit tartják, aki körvonalazta az astanga jógát, valamint a jóga nyolc tagját. A jóga nyolcadik tagja a Szamádhi tudatállapot, - vagy felébredés, megvilágosodás - , aminek elérése függ a többi tagtól.

Astanga-vinyasa jóga: Nagy hangsúlyt fektet az ászanákra. Jelentőséggel bír a testhelyzetek sorrendje, hogyan vesszük fel a pózokat, hogyan kötjük össze a következő pozícióval és a légzés.

Hatha jóga: Az erő, az energia jógája. Az ászanák mellett nagy hangsúlyt fektet a pránajáma gyakorlatokra, bandhákra és mudrákra.

Jóga hatásai

A fentiek értelmében a rugalmasság, az erő és az állóképesség csak a jóga felszíni mellékhatásainak számít. Azonban ez a felszíni, fizikai hatás nem elhanyagolható, mert a jóga képes beindítani a szervezet öngyógyító folyamatait. A különböző jógatechnikákat betegségek gyógyítására, terápiás céllal is használhatjuk - lásd "Luna jóga hatásai".

Jóga fizikai hatásai:

• Megnyújtja és rugalmasabbá teszi az izmokat, izületeket
• Megnövekszik a hajlékonyságunk
• Állóképesség növelése a testhelyzetek kitartásával
• A test oxigénellátottsága nő
• Jobb testtartás alakul ki
• Az idegrendszer sejtjei megerősödnek, az idegpályák kitisztulnak
• Kiegyensúlyozza a belső elválasztású mirigyek munkáját
• Nő az érzékenység testünk történéseivel szemben

Jóga lelki hatásai:

• Koncentrációt kíván, erősíti az összpontosító képességünket
• Átélhetjük az akadályok legyőzése feletti örömöt
• Feloldja az elmét akadályozó lelki blokkokat
• A légzés által kiegyensúlyozza a kavargó érzelmeket
• Befolyásolja a tudatállapotot
• Elhagyjuk szokásunkat, hogy önmagunkat az érzéseinkkel vagy a gondolatainkkal azonosítsuk.
• Képesek leszünk világosabban látni emberek és szituációk valódi természetét, mielőtt impulzívan cselekednénk. Kialakul a tisztánlátás képessége.
• A személyiség átalakítását teszi lehetővé.

Tanárom:

A Jóga gyakorlatát és elméletét Koller Judittól és Sárai Gábortól tanultam.

Felhasznált irodalom:

• Sárai Gábor: Alternatív mozgás és masszázsterápia (jegyzet)
• Adelheid Ohlig: Luna-jóga, A termékenység és az életerő felé vezető szelíd út
• Swami Satyananda Saraswati: Ászana Pránájáma Mudrá Bandha
• Kaczvinszky József: Kelet világossága I.-II.-III. Kötet
• Godfrey Devereux: A jóga alapjai
• B.K.S. Iyengar: Jóga új megvilágításban